Holtrábcáért egyesület: fórum

Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 419 db
  • Videók - 2 db
  • Blogbejegyzések - 15 db
  • Fórumtémák - 3 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,

Holt-Rábcáért Egyesület vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 419 db
  • Videók - 2 db
  • Blogbejegyzések - 15 db
  • Fórumtémák - 3 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,

Holt-Rábcáért Egyesület vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 419 db
  • Videók - 2 db
  • Blogbejegyzések - 15 db
  • Fórumtémák - 3 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,

Holt-Rábcáért Egyesület vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Képek - 419 db
  • Videók - 2 db
  • Blogbejegyzések - 15 db
  • Fórumtémák - 3 db
  • Linkek - 7 db

Üdvözlettel,

Holt-Rábcáért Egyesület vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Új téma indítása

Az itt megadottakat később nem tudod módosítani.

A téma címe legalább két, legfeljebb száz karakter hosszú lehet. Kitöltése kötelező.

A hozzászólás hossza legfeljebb háromezer karakter lehet

Kitöltése kötelező

A válasz legalább két, legfeljebb száz karakter hosszú lehet. Legalább két válasz kitöltése kötelező.

A válasz legalább két, legfeljebb száz karakter hosszú lehet. Legalább két válasz kitöltése kötelező.

Létrehozás után, az itt megadott szavazást változtatni már nem tudod.

Fórum

téma válaszok száma utolsó hozzászólás

Sziasztok! Szerintem egy nagyon jó kezdeményezés, mely az aktív tagok részvételével nagyon sok eredményt tud majd elérni a sok támogató segítségével.

Parlagfű 0  

Minden amit a parlagfűről tudni kell. Az I. világháború alatt hozták át Észak-Amerikából. Hazánk mai területén már a 20-as években megtalálható volt a dél-somogyi részeken. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt kezdetben csak a déli részeken, majd tovább észak felé. Nem sok idő telt el,megszokta az éghajlatot és mára már az egyik legigénytelenebb és legagresszívebb gyomnövényünk lett. A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye, a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei. Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű "csak" a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. A parlagfű magról kelő kétszikű növény. A magvak csírázása 10-20 C fokos hőmérsékleten indul meg. Fény hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csirázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből növekedő növény sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor növekedésnek indul a növény. A szél gondoskodik a virágok beporzásáról. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg. A mérések alapján a kiszórt virágpor mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűféléknek (az összes fűfajét együttesen számolva!). A mérések szerint a virágpor szél útján akár több 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek a termésszám kialakulásához annál jobban fokozódik ez a mennyiség, mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. A magok ettől kezdve várják a tavaszi felmelegedést.

Írja le mindenki aki kinnvolt hogy milyen volt, hogy érezte magát a programokon?!

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu