Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Holt-Rábcáért Egyesület vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Holt-Rábcáért Egyesület vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Holt-Rábcáért Egyesület vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Holt-Rábcáért Egyesület közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Holt-Rábcáért Egyesület vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az itt megadottakat később nem tudod módosítani.
Vélemény | 1 | 15 éve Kránitz Mihály |
Sziasztok! Szerintem egy nagyon jó kezdeményezés, mely az aktív tagok részvételével nagyon sok eredményt tud majd elérni a sok támogató segítségével.
Parlagfű | 0 |
Minden amit a parlagfűről tudni kell. Az I. világháború alatt hozták át Észak-Amerikából. Hazánk mai területén már a 20-as években megtalálható volt a dél-somogyi részeken. Ekkor elsősorban nagy uradalmakban jelent meg, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt kezdetben csak a déli részeken, majd tovább észak felé. Nem sok idő telt el,megszokta az éghajlatot és mára már az egyik legigénytelenebb és legagresszívebb gyomnövényünk lett. A parlagfű leggyakoribb felszaporodási helye, a megbolygatott talajú elhanyagolt parlagterületek, mint például a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, kertek stb. területei. Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű "csak" a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. A parlagfű magról kelő kétszikű növény. A magvak csírázása 10-20 C fokos hőmérsékleten indul meg. Fény hatására gyorsabb a csírázása és a kelése, de fény nélkül is képes csirázni akár teljes sötétségben is. A kikelő növények túlnyomó többsége a felső 2,5-3 cm-es talajrétegből kel ki, de nem ritka a 6- 7 cm-es mélységből növekedő növény sem. A mélyebb rétegekbe lekerült, leszántott magok a talajtakaró védelmében akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, akkor növekedésnek indul a növény. A szél gondoskodik a virágok beporzásáról. A virágpor szóródásának zöme július végén és augusztus hónapban történik meg. A mérések alapján a kiszórt virágpor mennyisége többszöröse a következő legnagyobb virágpor tömeget adó fűféléknek (az összes fűfajét együttesen számolva!). A mérések szerint a virágpor szél útján akár több 100 km-es távolságokra is képes tömegesen eljutni. A termés érése október közepe táján kezdődik. Egy közepes növény átlagban 3000-4000 db csíraképes magot érlel, de minél kedvezőbbek a feltételek a termésszám kialakulásához annál jobban fokozódik ez a mennyiség, mértek már 60 ezer darabos termésszámot is egyetlen tövön. A magok ettől kezdve várják a tavaszi felmelegedést.
Írja le mindenki aki kinnvolt hogy milyen volt, hogy érezte magát a programokon?!
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu